A kínai akupunktúra létjogosultsága napjainkban
A mai modern orvoslás korában megkérdőjelezhetnénk az akupunktúra szerepét a gyógyításban. De sajnos minden orvos naponta találkozik olyan beteggel, akinek a "leletei jók" és mégis van panasza, illetve nem tudni, hogy a panaszai milyen eredetűek.
Ilyenkor marad az a megoldás, hogy csak tüneti kezelést kap a beteg, amitől esetleg nem is javul kellőképpen az állapota. Ezeket funkcionális kórképeknek nevezi a modern orvoslás, nem is tulajdonítva nagy jelentőséget neki.
Pedíg a betegségek a finom energetikai elváltozásokkal kezdődnek. Az energia áramlás elakadásával egyes meridiánokon energetikai teltség lép fel, amely helyileg gyulladásban vagy fájdalomban nyilvánul meg.Kezdetben ez szerencsére sokáig nem okoz még szervi elváltozásokat,ilyenkor helyesen felismerve a finom eltérésket, gyorsan helyreállítható az eredeti állapot.
Ahová pedíg kevesebb energia jut, ott valamilyen funkciógyengeséggel számolhatunk. Az akupunktúra a sérült energiamezők helyreállításával foglalkozik, az energiatorlódásokat szünteti meg, így a szervezet spontán helyreállító mechanizmusát használja ki.
Az akupunktúrás kezelés elengedhetetlen feltétele a távolkeleti diagnisztika ismerete. Ez az egész embert a természet részeként teljes egységében figyeli meg,és lehetőséget ad olyan finomabb eltérések megfigyelésére is, amelyeknek a modern orvoslás esetleg nem tulajdonít akkora jelentőséget.
A távolkeleti szemlélet legalább olyan fontosnak tartja az egészség megőrzését, mnt a gyógyítást, ezért nagy hangsúlyt helyez a helyes életmódra.
Tao Tö King ie.VI.században az" Út és erény" könyvében megfogalmazza a "végtelenül hosszú élethez" szükséges hat módszert: a légzési formák ismerete,a napkúra előírásainak betartása, célszerű tornagyakorlatok,,a nemi élet szabályainak figyelembe vétele,a növényi gyógyszerek alkalmazása,valamint a helyes étrend.
